Valós idejű kihasználtság: a válságkori számlálástól a mindennapi kényelemig

A valós idejű kihasználtság azt mutatja, hányan vannak éppen most egy térben. Az ajtónál vagy kapunál elhelyezett érzékelők számolnak minden be- és kilépést, a folyamatos összesítés pedig a belépések és a kilépések különbsége. Az üzemeltetők arra használják, hogy a befogadóképesség határán belül maradjanak, oda küldjék a személyzetet, ahol egy zóna telítődik, és ennek alapján tervezzék a nyitvatartást és a rendezvényeket.

Röviden

• Az ajtónál vagy kapunál elhelyezett érzékelők folyamatosan számolják a belépések és kilépések különbségét, így látszik, hányan vannak bent éppen most.
• A Wi-Fi-alapú számlálás egy egész tér jelenlétét mutatja, és azt, hogyan telik meg és ürül ki a nap folyamán.
• A létszámkorlátok miatt 2020-ban és 2021-ben sok létesítményben megjelentek a számlálók, és sok üzemeltető megtartotta őket a munkaerő-beosztáshoz és a látogatók kényelméhez.
• Az arénák, a közlekedési csomópontok és az üzletvezetők arra használják a számot, hogy átirányítsák a tömeget, időben észrevegyék a sorokat, és a kereslethez igazítsák a létszámot.
• Egy létszám nem személyes adat, a rendszer által rögzített adat viszont lehet az, ezért érdemes megkérdezni, mit rögzít és mit őriz meg.

Mely számlálási módszerek adnak élő kihasználtsági adatot?

Az egy meghatározott pontot figyelő érzékelők adnak élő számot: a mennyezetre szerelt 3D-s látogatószámlálók, az AI-kamerák, a LiDAR-érzékelők, és azoknál a bejáratoknál, ahol a számnak pontosnak kell lennie, az Xovis 3D-s érzékelői. Minden vonalat átlépő személyt be- vagy kilépőként számolnak, így az összesítés az érkezésekkel és távozásokkal együtt frissül.

A Wi-Fi-alapú számlálás a nagyobb és szétszórtabb helyszínekhez illik. Megmutatja, hányan vannak jelen egy térben, és hogyan nő vagy csökken ez a szám a nap folyamán. Egy adott ajtó élő számához mellé szerelt érzékelő kell.

A számok megjeleníthetők egy dashboardon (irányítópulton), egy irányítóteremben az egész helyszín kihasználtsági térképeként, vagy továbbadhatók egy tágabb elemzési rendszerbe. A küszöbérték-riasztások közel valós időben működnek a Crowd Alert kiegészítővel. A kimenet teljes egészében összesített, ami a működésnek és az adatvédelemnek egyaránt megfelel. A szám annyit mond, hogy a B zónában 47 ember van, és semmit arról, kik ők.

Megéri még a kihasználtság mérése, hogy megszűntek a létszámkorlátok?

Sok üzemeltető szerint igen. Amikor a létszámkorlátozások megszűntek, jelentős részük megtartotta a rendszert, pedig már nem volt betartandó törvényi felső határ. Az adatokat a munkaerő-beosztáshoz használták, és arra, hogy még a panaszok előtt lássák, hol és mikor érződött túl zsúfoltnak az épület, mely bejáratoknál alakult ki szűk keresztmetszet, és melyik kávézósarok maradt üresen a déli csúcsban.

E rendszerek közül sokat 2020-ban telepítettek, amikor minden ágazatban tudni kellett, hányan vannak éppen bent, és egy durva becslés vagy a jegyeladás nem volt elég pontos egy jogszabályban előírt létszámkorlát igazolásához. A számlálóeszköz, amely addig jó, ha van kategóriába tartozott, szinte egyik napról a másikra infrastruktúrává vált. Korábban a kihasználtságmérés főként ott volt jelen, ahol a befogadóképesség a legtöbbet számított: arénákban, koncerthelyszíneken, stadionokban és egyes közlekedési csomópontokban. A korlátozások vitték be a kiskereskedelembe, a múzeumokba, a könyvtárakba, a középületekbe és mindenhová, ahol a beltéri összejöveteleket korlátozták. A technológia a legtöbb esetben már kiforrott volt, a változás abban állt, milyen gyorsan és hány ágazatban vezették be.

A sűrűség a látogatói elégedettség egyik legmegbízhatóbb mozgatója, jó és rossz irányban egyaránt. A zsúfoltság alakítja a látogatás élményét: a kiskereskedelmi zsúfoltságról szóló kutatások szerint a szűkös tér csökkenti az elégedettséget, az élénk, nyüzsgő hangulat viszont növelheti. Aki egy szombati ebédidőben váratlanul zsúfolt bevásárlóközpontba érkezik, nem feltétlenül megy el, de az egész látogatását beárnyékolja. Ha ugyanaz a bevásárlóközpont jól szervezettnek és nem túl zsúfoltnak érződik, nagyobb eséllyel tartja ott tovább a látogatókat. Egy riasztás a kényelmes sűrűségi küszöb 80%-ánál hasznosabb, mint egy panasz a 110%-ánál.

Hogyan használják az üzemeltetők a valós idejű kihasználtságot a befogadóképesség kezeléséhez?

Arra használják, hogy lássák a növekvő nyomást, és reagáljanak rá, akár a tömeg átirányításáról, egy sáv személyzettel való ellátásáról, akár arról van szó, hogy a létesítmény a biztonságosan befogadható létszámon belül maradjon.

Az arénák és rendezvényhelyszínek zónaszintű kihasználtsággal osztják el a tömeget, mielőtt egy adott ponton, például egy csarnokban, egy kapunál vagy egy bárpultnál kialakul a nyomás, így a személyzet még azelőtt mozdul, hogy a vendégek észrevennék a problémát.

A közlekedési terminálokon (repülőtereken, pályaudvarokon, kompkikötőkben) mindig is szigorú működési korlátai voltak az utasáramlásnak. A kihasználtsági adat biztonsági eszközből élményeszközzé vált. Segíti a dinamikus utasirányítást, megmutatja az üzemeltetőknek, ha egy biztonsági ellenőrzési sávnál vagy check-in pultnál torlódás alakul ki, és ellátja azokat az utastájékoztató kijelzőket, amelyek az épület aktuális állapotát mutatják az utazóknak. Azért fontos a torlódást korán észrevenni, mert az utasok a hosszú sorokat veszik észre és jegyzik meg.

Az üzlet vagy a létesítmény területén egy zóna a szokásosnál zsúfoltabb lehet, mert akció fut, kint esik az eső, vagy megérkezett egy iskolai csoport. A létszám bizonyítékot ad az üzletvezetőknek arra, hová küldjék a szabad munkatársakat.

Hónapok alatt a számlálásokból adatsor épül arról, hogyan változik a kihasználtság óránként, naponként, hetente és évszakonként, minden mért zónában. Ezzel az adatsorral a munkaerő-beosztásról, a nyitvatartásról és a rendezvények időzítéséről hozott döntések megalapozottá válnak.

Megmutathatjuk a látogatóknak, mennyire zsúfolt most a hely?

Néhány létesítmény már megteszi. Az aktuális kihasználtságot a bejáratnál elhelyezett kijelzőn vagy a honlapjukon teszik közzé, például zöld, sárga vagy piros jelzéssel a nyugodt, forgalmas vagy telt ház állapotra. A látogatók így időzíthetik az érkezésüket, ami enyhítheti a csúcsidei torlódást. A szám ugyanaz a létszám, amely a dashboardokat és az API-t is táplálja. A Bumbee Labs magát a kijelzőt is szállíthatja, vagy API-n keresztül adja át a számot a létesítmény saját képernyőihez és honlapjához.

A szám közzététele azt is jelzi, hogy az üzemeltető komolyan veszi a látogatók kényelmét. A legtöbb létesítmény ma sem közli a látogatóival, hogy éppen 60%-os a kihasználtság, és egy óra múlva csendesebb lesz.

Népszerű hely vagy szűk keresztmetszet egy zsúfolt zóna?

Attól függ, mennyi ideig maradnak ott az emberek. A kihasználtság egy adott pillanatban attól függ, hányan érkeznek, és mindegyikük mennyi ideig marad, így a tartósan magas kihasználtságú tér jelenthet nagy forgalmat vagy azt, hogy hosszan tartja a látogatókat. A két problémára más megoldás kell.

Ha a létszámot a tartózkodási idő elemzésével kombinálják, amit az útvonalszintű adatok tesznek lehetővé, az üzemeltetők mindkét dimenziót látják. A magas kihasználtságú, hosszú tartózkodási idejű zóna lehet népszerű célpont, amelynek több hely kell. A magas kihasználtságú, rövid tartózkodási idejű zóna lehet szűk keresztmetszet, amely lelassítja az áthaladást.

Személyes adatot jelent a kihasználtság miatti létszámszámlálás?

Egy létszám nem személyes adat, a rögzítés viszont lehet az. Egy olyan szám, mint „ebben a zónában 23 ember van”, semmit sem mond arról, kik ők, ezért minden kihasználtságmérő rendszernél az a hasznos kérdés, mit rögzít és mit őriz meg, mielőtt eljut ehhez a számhoz. Egy kamera, amely helyben elemzi a videót, és csak a létszámot adja ki, akkor is képeken dolgozik, mielőtt odáig jut, egy rögzítő rendszer pedig nyilvántartást őriz arról, kik voltak jelen.

A Bumbee Labs anonim, összesített statisztikát szolgáltat: senkit sem követ nyomon, nem őriz meg képet, és nem kapcsol nevet vagy eszközazonosítót egy mozgáshoz. Ez az a mérce, amelyhez minden kihasználtságmérő rendszert érdemes mérni.

A Bumbee Labs áll Európa egyetlen olyan látogatószámlálási módszere mögött, amelyet egy adatvédelmi felügyeleti hatóság jóváhagyott.

Források

• Blut, M., & Iyer, G. R. (2020). Consequences of perceived crowding: A meta-analytical perspective. Journal of Retailing, 96(3), 362–382. https://doi.org/10.1016/j.jretai.2019.11.007