Kevesebb óra, ugyanannyi vásárló: mit mond a kutatás a boltok létszámhiányáról?
Ha nőnek a bérköltségek, általában a bolti munkaórákat faragják le elsőként. Az üzemeltetési kutatások szerint a csúcsidőben elvett óra többe kerül, mint egy csendes időszakban elvett, és ez a költség boltonként eltér.
Ezen az oldalon
2026 februárjában a British Retail Consortium megkérdezte a kiskereskedelmi cégek pénzügyi igazgatóit, hogyan kezelik majd a növekvő foglalkoztatási költségeket. Több mint a felük azt válaszolta, hogy a következő évben csökkenti a munkaórákat és a túlórát, és a bérköltség a 84 százalékuk számára a három legnagyobb gond közé került, szemben az előző júliusi 21 százalékkal. Más piacok kereskedői ugyanezzel a számtannal küzdenek: a bérek nőnek, az árbevétel nem tart lépést, és a bolti munkaóra az a költségtétel, amelyhez a leggyorsabban hozzá lehet nyúlni.
Az üzemeltetési kutatás több mint egy évtizede egy konkrétabb kérdést vizsgál. Ha órákat kell elvenni, akkor melyeket, és melyik boltokban?
A létszámhiány a csúcsidőben rejtőzik
Az értékesítési adatokból a létszámhiány nehezen látszik. Az a bolt, ahol délután ötkor kevés volt az eladó, ugyanúgy rögzíti a megkötött eladásokat, a kiszolgálás nélkül távozó látogatók viszont semmilyen nyomot nem hagynak a pénztárban.
Vidya Mani, Saravanan Kesavan és Jayashankar Swaminathan ezt úgy oldották meg, hogy egy nagy kiskereskedelmi lánc 41 boltjából három óránkénti adatsort kapcsoltak össze: a látogatottságot, az értékesítést és a munkaórákat. Egy sorbanállás-elméleten alapuló modellel minden boltra kiszámítottak egy referencia-létszámot, és összevetették a ténylegesen beosztott létszámmal. Mind a 41 bolt rendszeresen létszámhiánnyal működött egy háromórás csúcsidőszakban, és a szerzők szerint ennek megszüntetése jelentősen növelhetné az árbevételt és a jövedelmezőséget is. A különbség egy részét az előrejelzési hibák és a beosztás készítésének korlátai magyarázták.
Ha a csúcsidőben már most kevés az ember, egy mindenhol egyforma csökkentés éppen abból az időszakból vesz el órákat, amikor azok a legtöbbet hozzák.
Több látogató nem jelent automatikusan több eladást
Olga Perdikaki és ugyanez a két társszerző egy korábbi tanulmányban egy ruházati lánc adatain bontotta fel az árbevételt konverziós rátára (tranzakció látogatónként) és kosárértékre. Az árbevétel a látogatottsággal együtt nőtt, de csökkenő hozadékkal, és a létszám befolyásolta, hogy a többletforgalomból mennyi válik eladássá. A látogatottság növekedésével a konverzió csökkent. Az alacsonyabb konverzió később gyengébb látogatottság-növekedéssel is együtt járt, ami arra utal, hogy a kiszolgálás nélkül távozó látogatók kisebb eséllyel térnek vissza.
Ebből gyakorlati figyelmeztető jel adódik. Ha a konverziós ráta a hét legforgalmasabb óráiban esik, a bolt valószínűleg látogatókat veszít, bármit mutasson is az összesített árbevétel. A látogatottság és az árbevétel mást mond, és a kettő közötti különbségben látszanak meg a létszámgondok.
Ugyanaz az óra egyes boltokban többet ér
Sok lánc a tervezett árbevétel arányában határozza meg a bérkeretet. Marshall Fisher, Santiago Gallino és Serguei Netessine megkérdőjelezte ezt a szabályt. Egy nagy szakkereskedővel együtt megbecsülték, hogyan reagál az egyes boltok árbevétele a létszámra, a tervezett és a tényleges munkaórák közötti véletlenszerű eltéréseket felhasználva, majd a gyakorlatban is bevezették a boltonként meghatározott létszámszinteket. 168 boltban hat hónap alatt 4,5%-kal nőtt az árbevétel.
A munkaerő árbevételre gyakorolt hatása boltonként jelentősen eltért, és ott volt a legnagyobb, ahol magas volt a potenciális kereslet, közel volt a konkurencia és tapasztalt volt a boltvezető. Egy minden boltban egységes tízszázalékos csökkentés ezért boltonként nagyon különböző összegbe kerül.
Minden csúcsot követni sem érdemes
Két tanulmány azt is megmutatja, milyen szorosan érdemes a beosztásnak a látogatottsági görbét követnie.
Kesavan, Bradley Staats és Wendell Gilland 445 bolt két évnyi adatát vizsgálta, és fordított U alakú összefüggést talált az ideiglenes vagy részmunkaidős munkatársak aránya, illetve az árbevétel és a nyereség között. Némi rugalmasság segített, a túl sok viszont ártott.
A Gapnél Kesavan és kollégái randomizált terepkísérletet végeztek 28 San Franciscó-i és chicagói boltban: a beosztást következetesebbé, kiszámíthatóbbá és a szükséglethez igazodóbbá tették, a munkatársak pedig nagyobb beleszólást kaptak. A boltok termelékenysége 5,1%-kal nőtt, 3,3%-kal magasabb árbevétel és 1,8%-kal kevesebb munkaóra mellett. A szerzők ezt a jobb bolti működésnek tulajdonítják. A bolti munka megterhelő, és a hétről hétre változó beosztás még tovább növeli a terhelést.
Mit mutatnak együtt a kutatások?
Összességében a tanulmányok az ellen szólnak, hogy mindenhol ugyanannyi százalékot vegyünk el az órákból. Az órákat érdemes előbb átcsoportosítani, és csak azután megszüntetni, mert a létszámhiány a csúcsidőben kerül a legtöbbe, a bérköltség pedig a csendes órákban faragható le a legkönnyebben. A csökkentés boltonként működik jobban, hiszen ugyanaz a munkaóra egyes boltokban többet hoz, mint másokban. A csendes időszakot stabil beosztás fedheti le, a rugalmasságot pedig a visszatérő csúcsokhoz érdemes tervezni, nem minden új előrejelzéshez. A legforgalmasabb órákban csökkenő konverziós ráta pedig a legvilágosabb jele annak, hogy a csökkentés túl messzire ment.
A korábbi látogatottsági adatokkal is sokra lehet jutni. Egy ruházati láncról szóló tanulmányban Hsiao-Hui Chuang, Rogelio Oliva és Olga Perdikaki olyan szabályt dolgozott ki, amely a múltbeli látogatottság alapján határozta meg a munkaórákat. A szimulációkban stabil látogatottság mellett 0,5%-on belül, erősen ingadozó látogatottság mellett 2,5%-on belül maradt attól a nyereségtől, amely a látogatottság tökéletes ismeretében elérhető lett volna.
Látogatók és munkaórák egymás mellett
Mindezek a tanulmányok ugyanarra az adatra épülnek: az óránkénti látogatószámra az óránként beosztott munkaórák mellett, boltonként. A legtöbb kereskedőnek megvan a második adatsor és az árbevétel, az első viszont nincs.
Ezt a hiányt az anonim látogatószámlálás pótolja. Boltonkénti óránkénti látogatószámokkal láthatóvá válik a személyzet és a látogatók aránya, a visszatérő csúcsok elkülönülnek az egyszeri kiugrásoktól, és egy beosztásmódosítás hatása már a következő héten ellenőrizhető. A műszaktervezés látogatottsági adatokkal oldal bemutatja, hogyan működik ez a gyakorlatban, a látogatottság heti ritmusa pedig a beosztás mögötti mintázatot vizsgálja. A mérés anonim, összesített statisztikákat használ, egy adatvédelmi felügyeleti hatóság által jóváhagyott módszerrel.
Források
- Mani, V., Kesavan, S., & Swaminathan, J. M. (2015). Estimating the impact of understaffing on sales and profitability in retail stores. Production and Operations Management, 24(2), 201–218. https://doi.org/10.1111/poms.12237
- Perdikaki, O., Kesavan, S., & Swaminathan, J. M. (2012). Effect of traffic on sales and conversion rates of retail stores. Manufacturing & Service Operations Management, 14(1), 145–162. https://doi.org/10.1287/msom.1110.0356
- Fisher, M., Gallino, S., & Netessine, S. (2021). Setting retail staffing levels: A methodology validated with implementation. Manufacturing & Service Operations Management, 23(6), 1562–1579. https://doi.org/10.1287/msom.2020.0917
- Kesavan, S., Staats, B. R., & Gilland, W. (2014). Volume flexibility in services: The costs and benefits of flexible labor resources. Management Science, 60(8), 1884–1906. https://doi.org/10.1287/mnsc.2013.1844
- Kesavan, S., Lambert, S. J., Williams, J. C., & Pendem, P. K. (2022). Doing well by doing good: Improving retail store performance with responsible scheduling practices at the Gap, Inc. Management Science, 68(11), 7818–7836. https://doi.org/10.1287/mnsc.2021.4291
- Chuang, H. H.-C., Oliva, R., & Perdikaki, O. (2016). Traffic-based labor planning in retail stores. Production and Operations Management, 25(1), 96–113. https://doi.org/10.1111/poms.12403
- A British Retail Consortium felmérése kiskereskedelmi pénzügyi igazgatók körében, 2026. február, a Retail Gazette beszámolója alapján. https://www.retailgazette.co.uk/blog/2026/02/staffing-cull-on-the-horizon-for-brc
Kíváncsi, hogyan nézne ki ez az Ön helyszínén?
Gyakori kérdések
Valóban árbevételbe kerül a létszámhiány a boltokban?
A kutatások szerint igen, főleg csúcsidőben. Egy kiskereskedelmi lánc 41 boltjára kiterjedő vizsgálat óránkénti látogatottsági, értékesítési és munkaóra-adatokat kapcsolt össze, és azt találta, hogy egy háromórás csúcsidőszakban minden bolt rendszeresen létszámhiánnyal működött, és ennek megszüntetése az árbevételt és a nyereséget is növelné. A legtöbbet azok az órák érik, amikor a legtöbb látogató van a boltban.
Kövesse a személyzet létszáma óráról órára a látogatottságot?
A látogatottsághoz igazított létszám segít, de a kutatások korlátokat is mutatnak. Egy 445 boltot vizsgáló tanulmányban a túl magas arányú ideiglenes és részmunkaidős munkaerő alacsonyabb árbevétellel és nyereséggel járt együtt, a Gapnél végzett randomizált kísérlet pedig azt mutatta, hogy a stabilabb, kiszámíthatóbb beosztás javította a boltok termelékenységét. A gyakorlati válasz egy stabil alapbeosztás, amely lefedi a csendes időszakot, és tervezett rugalmasság a visszatérő csúcsokra.
Miért ne osszuk el az órákat egyszerűen a tervezett árbevétel arányában?
Mert ugyanannak a munkaórának boltonként más az értéke. Egy tanulmány, amely 168 boltban vezetett be boltra szabott létszámszinteket, azt találta, hogy a munkaerő árbevételre gyakorolt hatása jelentősen eltért, és ott volt a legnagyobb, ahol magas volt a potenciális kereslet, közel volt a konkurencia és tapasztalt volt a boltvezető. Az egységes, minden boltra alkalmazott szabály egyes boltokban bevételtől esik el, máshol pedig bérköltséget pazarol.
Milyen adatok kellenek ahhoz, hogy lássam, hol hiányoznak órák?
Az óránkénti látogatószám az óránként beosztott munkaórák mellett, boltonként. Az árbevétel önmagában ezt nem mutatja meg, mert a pénztár csak a vásárló látogatókat rögzíti. A látogatottság azokat is megmutatja, akik bejöttek és vásárlás nélkül távoztak, és éppen itt rejtőzik a létszámhiány.